Deduktív és induktív elmélet- és ítéletalkotás

induktív elméletalkotás: egyediből halad az általános felé (megfigyelés --> megállapítás --> elméletalkotás), általában kvalitatív

deduktív elméletalkotás (logikai érvelés): általánosból halad az egyedi felé (elfogadott elmélet --> megfigyelés --> elmélet tesztelése --> elmélet pontosítása, újrafogalmazása), általában kvantitatív

A tudomány hagyományos deduktív modellje, részletesebben:

Szakirodalmi elmélet --> hipotézis (vizsgálandó állítás)--> operacionalizálás --> megfigyelés (adatgyűjtés) --> tesztelés --> elméleti következtetések

Hipotézis ellenőrzése (tesztelése): változók megfigyelésével és mérésével

Induktív ítéletalkotás

• főleg új, kevésbé feltárt, avagy erősen vitatott társadalmi jelenségek vizsgálatára alkalmazzák (amiben nincs még konszenzus)
• a társadalmi problémát érzékeljük, de még nem ismerjük eléggé
• egy társadalmi jelenség konkrét megfigyeléséből, pl. terepkutatásból származó, információk alapján előzetes várakozásoktól mentes következtetések levonása

Empirikus vizsgálatok, primer adatok: interjúk, kérdőívek
Fontos, hogy a társadalmi jelenséget, a változókat és attribútumokat pontosan határoljuk körül, mindent egyértelműen, utólag ellenőrizhető módon dokumentálni kell!

Több esetben új fogalmak kidolgozására van szükség és új összefüggéseket, szabályszerűséget lehet kimutatni. Példa: miért jelentkeznek a hallgatók mesterszakra?

Deduktív ítéletalkotás

Lépései:
1) Kutatási témakör meghatározása: előzetes körbenézés (saját ötletek, megfigyelések, mások miket írtak, beszélgetések stb.), a szakirodalomban leírt tapasztalatok (sikeres és megbukott kutatások) megismerése és értékelése
2) Részterület a témán belül (konkretizálás): egy kisebb kérdéskör, ami iránt érdeklődünk és a szakirodalom áttanulmányozása alapján várhatóan új eredményeket tudunk felmutatni
3) Főbb fogalmak és változók azonosítása és pontos meghatározása, amelyek alapján hipotéziseket tudunk felállítani
4) Adatgyűjtés (a változók közötti kapcsolatokról, primer avagy szekunder adatok) és a hipotézisek tesztelése
5) Logikus okfejtéssel (bizonyítás!!) a kutatási témára vonatkozó saját következtetések (megállapítások, eredmények) kidolgozása

Példa: az alacsony foglalkoztatás okai Magyarországon

Mindkét modell, a deduktív és induktív egyaránt idealizált, sokszor deduktív vizsgálat során valami nem magyarázható tisztán, ezért a felmerült új problémát induktív módon próbáljuk megismerni.

Társadalomtudományban sok esetben az elmélet csak laza kiindulópont (több elmélet „öszvéreként”) az empirikus vizsgálathoz, a tényleges kutatáshoz